wildbuffalo.eu

WB szülinapi line dance buli

Thursday, July 20, 2017

Ünnepeld velünk csapatunk születésnapját a Csónakház Mulatóban. Az év bölény-bulija!

tovább

Adó 1%-a

Sunday, April 30, 2017

Támogasd egyesületünket adód 1%-ával! — Vadnyugati Táncosok Egyesülete — 18200339-1-43
Support our association with 1% of your personal income tax — Wild West Dancers Association — 18200339-1-43

tovább

Klubnapokon tanult táncok

Friday, February 24, 2017

Klubnapokon tanult táncok
Learned dances on club evenings

tovább

WB-CD listák

Tuesday, December 13, 2016

Eddigi Wild Buffalo CD-ink listáit találod meg itt!

tovább

Sörsátor

Wednesday, August 13th, 2008

Facebooktwittergoogle_pluspinterestlinkedin

Megtépázva, bizonytalanul álltunk meg a Városligeti Sörsátor előtt. Előző nap kellett egy nagyon nehéz döntést hozni és barátokkal közölni, hogy a sok-sok próbálkozás és könyörgés után ? mivel nem változtak a dolgaink ? nem erőltetjük tovább az anyaklubbal az együttműködést és elválnak útjaink. Az előző napi búcsúzkodás egyben valami más, valami új születésének az időpontja is volt: a mostani Wild Buffalo magja este NagyAndinál összeült néhány pogácsa és görögdinnye-szelet társaságában (és el ne felejtsem a fincsi fasírtokat). Nevetgélés, kötetlen beszélgetés közben felmerült a gondolat: tartsuk egyben ezt a baráti társaságot és keressünk nevet magunknak! A ?bölények? csak akkor álltak fel az asztaltól, mikor már megvolt a szándék az új klub alakítására és a klub nevének kiválasztására (a Thunderpussies-t elvetettük, mert férfi-tagjaink nehezményezték, de valami vadat akartunk ? így született meg a Wild Buffalo név).

Zsuzsu már egy héttel előtte megbeszélte jóbarátjával, Indiánnal, hogy megyünk az Illés-klub bulijára, ahol az FG-4 játszik ? nem volt mit tenni, megígértük, elmentünk hát a Sörsátorba mint meglepetés-vendégek. Az előző napi ?bölény-gyűlésből? nem tudott eljönni mindenki, csak ott derült ki, hogy ki tudott kiérni délután 5-6 között és ki nem. Nem kellett körbejárni a Sörsátrat, csak tekintetünkkel végigpásztázni, hogy megtaláljuk a többieket: western-kalap már messziről kitűnik a tömegben. Kiderült, hogy elsőként érkeztünk oda: Pisti, Jojo, Timcsi és jómagam álltunk az autóknál ? valószínűleg már akkor nagy feltűnést keltettünk, mert az elhaladó emberek, arcukon csodálkozással és zavart mosollyal figyeltek meg, mértek fel minket. Nem kellett sokat várni, megérkezett Veronika és Petyus is ? gyors köszönés után bementünk a Sörsátorba, nem kis feltűnést keltve ezzel a már ott lévő vendégek között.

Nem telt el 2 perc és egy barátságos úr hímzett farmeringben, csizmában, arcán széles mosollyal odalépett hozzánk: ?Micsoda kellemes meglepetés, nem is számítottam arra, hogy cowboyokat és cowgirlöket fogok itt látni! Ugye Zsuzsu szervezte meg ezt??.

A Sörsátorban összegyűlt a vadiúj Wild Buffalo néhány tagja!

Bólogattunk bőszen, majd gyorsan bemutatkoztunk ? első pillanatban kiderült, hogy ő Indián, akiről Zsuzsu áradozik már több mint egy hete. Indián folytatta: ?Annyira örülök, hogy itt vagytok, megkérhetlek titeket arra, hogy néhány zeneszámot táncoljatok itt, tartanátok egy rövid bemutatót? Még a koncert előtt, elintézem nektek, biztos szívesen fogadná a közönség!? Persze a válasz az volt, hogy szívesen, csak egy picivel később, mert várunk még néhány barátot, akik nemsokára érkeznek. Indián mondta, hogy később még beszélünk, de most leszervezi, hogy táncolhassunk, és ezzel el is illant mellőlünk.

Megérkeztek a többiek is, NagyAndi, Zsuzsu, Márti, Marika, Grünci. Gyorsan megegyeztünk, hogy milyen számokból tartunk bemutatót, pont akkor érkezett vissza Indián és már kérte is a CD-t, amin a zeneszámok vannak. Mondta, hogy innentől perc és indítja is a zenét, bár sajnos nincs sok idő, csak két számra kaptunk engedélyt. Petyus mondta, hogy most csak szemlélni fog minket a háttérből, de marad utána velünk bulizni. Nagy meglepetésünkre megérkezett Miki is, aki előző nap még maradásra akart bírni minket az anyaklubban. Magam részéről nagyon örültem neki, hogy eljött, mert ezzel nyitott felénk és bizonyította, hogy nem haraggal, megbántással váltunk el, és akik maradtak, a történtek ellenére lehetnek a barátaink. Jött a jel, hogy álljunk fel a színpad elé  (a színpad tele volt hangszerekkel).

Beálltunk, egy pillanatra mindegyikünk tekintetét kerestem, hogy megpróbáljam kifürkészni: ki mit érez és gondol. Hasonló érzések keringhettek mindannyiunkban: kis bizonytalanság, pici keserűség az elmúlt hetek történései miatt, fűszerezve az újdonság varázsával. Amikor megszólalt a zene, átszellemültünk egy pillanat alatt, és onnantól csak a tánc maradt. A közönség mély csendben figyelte, hogy mi fog történni, mert nem tudták, mit kereshetünk ott talpig western-öltözetben, két sorba állva. Grünci megígérte, hogy készít rólunk felvételt, ami érzésben átadja a hely pezsgését ? meg kell vallani, a kezdésre olyan sokan lettek, hogy még Grünci is alig fért el mellettünk.

Táncoljuk a Trail Of Tears-t körben állva.Először eltáncoltuk a The Trail-t (ez az egyik nagy kedvencem, Billy Ray Cyrus egyik dala, a Trail Of Tears című szám) körben állva, aminek a végére a közönséget sikerült annyira felpezsdíteni, hogy többen állva tapsoltak. Még mindig annyira élvezem, ahogy látom az emberek tekintetéből, mimikájából és gesztusaiból, ahogy az értetlenség és döbbenet átváltozik örömmé és rajongássá egyetlen tánc alatt. Ilyenkor úgy érzem, sikerül adni valamit a nézőknek ? egy élményt, egy benyomást, egy pillanatot, amit nem felejtenek el. Ezután következett az Irish Stew (ahogy Veronikáék hívják: részeg tengerész), aminél a közönség végig tapsolt, dübörgött ? érezték azt a ritmust, amit diktáltunk. A végén óriási taps, többen kiabálták, hogy folytassuk, de mi tartottuk magunkat a megbeszéltekhez ? megköszöntük a tapsot, meghajoltunk és félrevonultunk, hiszen kezdődött az FG-4 koncertje.

Többen már akkor odajöttek, hogy érdeklődjenek irántunk, a zene és a tánc miatt. Kértek elérhetőséget, meg infókat, hogy mikor merre szoktunk lenni, mert jönnének szívesen, megnéznének minket máskor is  és talán ki is próbálnák ezt a táncfajtát. Megvallom, így utólag visszagondolva nem voltunk erre felkészülve, de az ott bulizók olyan kedvességgel és nyitottsággal fogadtak minket, hogy ezt a mámort élvezni akartuk tovább. Maradtunk hát bulizni, beszélgetni, ismerkedni. Indián is odajött hozzánk, megdícsért minket, mert nagyon tetszett neki és hosszan beszélgettek a többiekkel. Közben elkezdődött a koncert, az FG-4 régebbi számokat játszott, jórészt az Illés együttestől.

Egy kicsit tartottam ettől, mert ez nem az én stílusom, Timcsivel és Jojoval arról susmogtunk, hogy unatkozni fogunk, mert ez nem a mi világunk. Szerencsére tévedtünk: jött az ötlet, hogy a zenekar mögötti kis részen elférünk, tudunk táncolni, ezért rögtönözzünk: az ismert koreográfiákat próbáljuk eltáncolni az Illés-dalokra. Először csak egyet, aztán minden számra már táncoltunk, a többiek is csatlakoztak és táncoltunk több, mint egy órán át. Nem gondolkodtunk, nem beszélgettünk, csak táncoltunk és nevetgéltünk. Persze nem maradtunk észrevétlenek, többen inkább minket néztek, néhányan felvételeket készítettek rólunk.

Buli a háttérben az FG-4 koncertje alatt.

A pultnál volt egy idősebb úr, aki végig figyelt minket, élvezte a rögtönzött ?műsort?, aztán a koncert végén odajött hozzánk és elmondta, mennyire tetszik ez neki, de nem csak ennek örül, hanem annak, hogy hosszú évek után találkozott Petyussal, mert mint kiderült, régi barátok voltak, csak az élet elsodorta őket egymás mellől. Mikor rákérdeztünk, hogy mivel foglalkozik, kiderült, hogy ő egyébként ennek a Sörsátornak az üzemeltetője és örülne, hogyha tavasztól számolhatna velünk.

Azt hittük, hogy csak mi vagyunk a fiatalabbak közül, de tévedtünk. Amikor hátul táncoltunk, odajött hozzánk két tündéri kislány, 8 és 4 év körüli testvérek. A nagyobbik talpraesett és agilis leányzó volt, egyedül oda mert jönni hozzánk (pedig általában ilyen korban még nagyon szégyenlősek a gyerekek), hogy ő is akar kalapot, meg hogy tanítsunk neki táncot, mert ez nagyon tetszik neki. Kölcsön is adta Timcsi a kalapját, így kalapban készült fénykép a kislányról a saját telefonján ? mondta, hogy ezt felteszi a wiw-re is, anyukájának is biztos nagyon fog tetszeni. Mellénk állt és kérte, hogy tanítsunk neki ? percek alatt megtanulta a Freeze-t. Annyira tetszhettünk neki, hogy el sem mozdult mellőlünk, anyukájának úgy kellett rászólnia, hogy indulás, muszáj hazamenniük, mert már 9 óra elmúlt. Megbeszéltük, hogy keressük egymást wiw-en és mindenképp üzenjek neki. Még most is látom magam előtt: varázsos és egyben nagyszerű kislány volt, pedig csak a derekamig ért.

Éjjel 11 körül lett vége a bulinak. Mindegyikünk sok ismerőst szerzett, beszélgettünk, nevettünk és táncoltunk együtt. A halomnyi kellemes élmény megerősítette bennünk azt az érzést, hogy érdemes ezt csinálni, érdemes folytatni ? érdemes a linedance-t népszerűsíteni tovább.

–Gogo

Kapcsolódó galéria

Sörsátor fellépésének videója

Facebooktwittergoogle_pluspinterestlinkedin

Beszámolók.

Hagyj üzenetet

Be kell jelentkezned a kommenteléshez.